| |
Egyed Ákos: Erdély önkormányzati kérdései az 1790-91-i országgyűlésen. Korunk, 1996, 8., 81–85.
Egyed Ákos: Üdvözlet Erdélyből Századok, 2011, 4., 801–804.
Gebei Sándor: Az erdélyi fejedelmek és a lengyel trón Erdélyi Múzeum, 2001, 1–2., 1.
Hiller István: A firenzei diplomácia és Magyarország 1604–1648 Történelmi Szemle, 1995, 2., 151–170.
Imreh István: A madéfalvi veszedelem. I. A birodalomépítés gondja. Helikon, 1993, 15., 13–15.
Kalmár János: A Bánság berendezése az Einrichtungswerk alapján Századok, 1991, 5-6., 489–499.
Kovács Kiss Gyöngy: A Habsburg-uralom erdélyi következményei az erdélyi emlékirodalom láttatásában. A politikai élet és az intézményrendszer területén jelentkező átalakulások Erdélyi Múzeum, 2007, 3–4., 196–209.
Kovács Kiss Gyöngy: A bécsi politika főbb erdélyi irányvonalai (1711-1790). Korunk, 1994, 9., 99–109.
Kovács Kiss Gyöngy: A magyarság szerepvállalása a 18. századi Erdélyben. Korunk, 1996, 5., 107–120.
Kovács Kiss Gyöngy: A Habsburg-berendezkedés erdélyi következményei a politikai élet és az intézményrendszer vonatkozásában. Korunk, 1999, 1., 101–113.
Kovács Kiss Gyöngy: Emlékirodalom és Habsburg-installáció. A császári politikai és katonai hatóságok tevékenysége; a császári uralom megszilárdítását célzó módszerek és eszközök Korunk, 2008, 3., 60–73.
Kovács Kiss Gyöngy: Politikai és intézményrendszeri átalakulások a Habsburg-installáció idején Erdélyben Korunk, 2009, 3., 32–42.
Kruppa Tamás: Miksa főherceg erdélyi kormányzóságának terve. Az erdélyi Habsburg-kormányzat felállításának kérdéséhez (1597–1602) Századok, 2011, 4., 817–845.
Magyari András: A Habsburg gazdaságpolitika főbb irányvonalai Erdélyben a 17. század Világtörténet, 1993, ősz–tél, 15–19.
Mandula Tibor: A szatmári béke és az európai külpolitika. Művelődés, 1996, 7–8., 50–51.
Marjanucz László: Franz Griselini Bánság-képe Aetas, 2013, 3., 24–43.
Nagy Gábor : Miksa főhercegre várva. Rudolf erdélyi biztosainak két jelentése 1598 májusából Századok, 2007, 6., 1557–1589.
Oborni Teréz: A bécsi udvar tervei Erdély visszaszerzésére 1557–1563 Történelmi Szemle, 2003, 1-2., 109–127.
Oborni Teréz: Erdély kincstári bevételei és kiadásai a 16. század végén Történelmi Szemle, 2005, 3-4., 333–346.
Oborni Teréz: Bethlen Gábor és a nagyszombati szerződés Századok, 2011, 4., 877–914.
Oborni Teréz: Barát vagy ellenség? Egy árulás története, Erdély, 1551 Korunk, 2014, 11., 13–23.
Pálffy Géza: Függetlenségi harc volt-e Bocskai mozgalma? Bocskai István az oszmán-törökök és a magyar királysági rendek sokrétű kapcsolatrendszeréről Korunk, 2009, 3., 12–22.
Papp Kinga: Az önreperezentáció formái Apor István leveleskönyvében Erdélyi Múzeum, 2015, 3., 20–32.
Papp Sándor: Bethlen Gábor hatalomra kerülése a török forrásokban és történetírásban. Tayyib Gökbilgin kutatásai és eredményei Aetas, 2015, 3., 72–84.
Papp Sándor: Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta (1619–1621) Századok, 2011, 4., 915–973.
R. Várkonyi Ágnes: Alternatívák Mohács után. Korunk, 1992, 11., 97–102.
R. Várkonyi Ágnes: Erdély és az európai hatalmi egyensúly. Korunk, 1991, 10., 1191–1200.
R. Várkonyi Ágnes: Magyar politika a változó Európában. Művelődés, 1993, 6–7., 3–5.
Szakály Ferenc: Három részre szakadt-e Magyarország 1526 után? Korunk, 1997, 7., 31–38.
Szakály Ferenc: A két Magyarország a 16. században. História, 1990, 2., 19-21.
|
